KÁDÁRT MOSZVÁBA RENDELIK ÉS A SZŐNYEG SZÉLÉRE ÁLLÍTJÁK.

Ez abban az időben történt amikor gyáregység vezetői kinevezésemen még a tinta se száradt meg.

Több mint 30 évig dolgoztam az ORION-ban. a szamár- létrán egyenletesen haladtam felfelé. Üzemmérnök - iskolák : ML Egyetem szakosító, 2 éves nappali felsőszintű vezető utánpótlásképző, mérnök továbbképző (az új gazdasági mechanizmus jegyében beindították a menedzserképzést) és egyéb kisebb nagyobb tanfolyamok - Műszaki Igazgató Műszaki titkára, Szervezési főosztályvezető... 

Úgy nézett ki, hogy a vállalatunknál tudatos káderpolitika folyik, hisz amikor a vezetőképzőbe küldtek szó volt arról, hogy jön egy új profil és majd ott számítanak rám.

Az Orion is mint a legtöbb vállalat szeretett volna a jól jövedelmező "védelmi iparba" bekapcsolódni. Végül sikerült is. Egy mobil troposzférikus adó-vevő berebdezés elektronikájának a honosítását, gyártását kapta meg. Természetesen komoly fejlesztési forrásokat is kapott mellé, melyet olyan technológiai fejlesztésekre is fordíthatott, melyet a többi profil is használ. A konkrét honosítási gyártáselőkészítési munkák csúsztak. Az új profil már a 3. végleges helyére került, de a konkrét gyártás még nem tudott elindulni. Az idő pedig szaladt, mintapéldányokat kellett volna kiszállítani, de még egyetlen példány se készült el. Ekkor neveztek ki a profil élére, hiába volt gyártási tapasztalatom, szervezési készségem, elméleti felkészültségem csodát én se tudtam tenni. Az anya-vállalatnál mindenki arra számított, hogy egy jól megmagyarázott indokkal ezt is símán meg lehet úszni, Nem így történt. Egyik nap behívták a minisztériumba a Vezért. Hamarosan vissza jött, hívta főnökömet a Műszaki igazgatót a témafelelőst és engem. Ekkor derült ki, hogy a csúszás miatt Kádárt Moszkvába rendelték, mondván Magyrország miért vezélyezteti a Varsói Szerződés védelmi erejét. Ilyen fejmosás még eddig soha se történt. Kádár haza jött berendelte a honvédelmi és az ipari minisztert ők pedig az én vezéremet.  És elkezdődött a kálvária : Rendszeres látogatóim lettek a Honvédelmi Miniszterek, az Ipari minisztériumnak határidőzött vonalas tervet kellett készítenem. Minden héten ellenőrizték a program szerinti feladatok elvégzését. Mindezt tetézte, hogy a profil nemrég költözött új, végleges helyére, folyt a területek kialakítása, légkondicionálás, antisztatikus padló és a sok gép. műszer betelepítése, beüzemelése és dolgozókat is kellett még felvennem. Nagyon sok munkával, de tartottuk az ütemet. DE !!! volt még egy nagy probléma ki volt a hibás és kit vontak felelőségre??? Ezt nem lehetett elkerülni, hisz a Kádár titkárság is várta a választ, talán Moszkva is. Ez olyan berendezés volt aminek -50 fok és +75 fok között esőben hóban fagyban vagy a sivatagban is kellett működni. Minden alkatrészét, szerelvényét meg kellett vizsgáni, hogy mindezeket tudja -e. Hát egy transzformátor sorra megbukott a vizsgálatokon, mikor a dérharmat vizsgálatokon folyt rajta a víz hibásan működött. Itt volt az ok. Én, mint a profil vezetője és a főmérnököm fegyelmit kaptunk. Nekem ez volt az első, de nem az utolsó fegyelmim. (ő ezen nagyon fel volt háborodva, pedig a csúszás részint az Ő gyártási tapasztalatainak a hiánya miatt következett be). Meg volt a fegyelmi, tehát volt felelőségre vonás, ezt mindenki mindenkinek jelentette és ezzel úgy érezték tevékenységük hasznos, eredményes volt.  Mivel a gyártás a terveimnek megfelelően beindult, az ügy pozitívan végződött, ja és én fiatal korom ellenére  Munka Érdemrendet kaptam.

 

Bontjuk a szomszédos lakóházat !

Ez az eset már akkor történt, amikor végre az elő berendezéseket sikerült legyártani.

Az általunk gyártott speciális adó-vevő berendezésnek minden körülmény között jól kellett működni -50 és +75 fok között. Nem szabadott meghibásodnia, ha leejtik, ha szállító jármű úttalan terepen megy akár 1000 kilométereket, ha a párától csurog rajta a víz, vagy a hidegben deres lesz. Ezt ellenőrizni kellet minden egyes szerelvény és a kész termék esetén, melyről hivatalos minőségi bizonyítványt kellett kiállítani.  Az természetes, hogy ezeket a dokumentumokat, mint egyszemélyi felelős a vezetőnek egyenként alá kellett írni. Időszakonként a teljes "kínzási" procedúrát végig kellett csinálni, mely vizsgálat egy hónapig is elhúzódhatott, ha valamelyik fázisban meghibásodott mindent elölről kellett kezdeni. Van több olyan termék amivel szemben hasonló követelmények vannak pl: a repülő gépek.

Egy ilyen vizsgálat sornak éppen a vége felé tartottunk, minenki várte a befejezést, ugyanis adig a késztermék kibocsájtás nem folytatóhatott.

Kellemes nyári délelőtt volt. A kertben ejtőztem, mikor egy taxi állt meg a kerítés mellett. Mivel egy dombtetőn laktunk, , kiépített ut nélkül és csak egy felvezető út volt, átmenő forgalom egyáltalán nem volt és csak az ott lakó néhány ember járt az utcán, idegen nagyon ritkán tünt fel. Kiderült, hogy az egyik portásom. Ő hozta a hírt baj van ! (Telefonom nem volt, a fejlesztési tervben ez a terület nem volt benne, mobil még nem volt. Ezért a portán borítékban mindíg ott volt a taxira való pénz és az elérhetésem címe) Nagy tömeg van a gyár bejáratánál, már rendőrt is kihívtak Ő nyilt parancs hiányában nem léphetett a gyárba, de úgy sem tudott volna mit intézkedni, keresik a felelőst. ugyanis valamiért a szomszéd 3 emeletes lakóépület úgy reng, hogy a gyerek asztaláról lemászott a kakaós bögre, Félnek, hogy végül össze omlik a ház.. Gyors öltözködés, be a gyárba, Kiderült , hogy a nagy amplitúdójú rázás vizsgálat folyik és ez rázza valamilyen ok miatt a környező épületeket is. Természetesen senki nem vállalta, hogy leállíítsa, mer akkor újra egy hónpos vizsgálat kezdődik. Én se értem el senki főnököt, végül saját felelősségemre leállítottam... Hétfőn nálam kezdett a műszaki "vezérkar", végül kiderült, hogy egy zsalu darab maradt benn a betonozásnál és az közvetítette a rengéseket. Éppen a rezgések terjedésének a megakadályozására elvileg tökéletes megoldás készült. Egy mély sóderágyra helyezett vasbeton "teknő" aljára került egy 3 tonnás  tömb, erre a rezgés csillapító réteg, majd egy 7 tonnás beton tömba és erre lett felerősítve a rázó gép. Ez így elvileg tökéletes megoldásnak tűnt... egy szál deszka bennfelejtése végül ilyen nagy galibát okozott.. Napokig tartó egyeztetések után végül csak egy hetes csúszás lett.

 

 

---

FEGYVERBERÁTSÁG ÉRDEMÉRMET EGY CIVILNEK.

Az alábbi történethez szorosan hozzá tartozik, hogy én sohasem voltam katona, egy percet se. Nem tudom milyen logika alapján úgy gondolták, ha vadászok, van fegyverem akkor  kell hogy legyen valamilyen közöm a fegyveres testületekhez. Tévedésükre hiába próbáltam felhívni a figyelmüket, így - minden tiltakozásom ellenére - munkám mellett megbíztak az ORION RVV MHSZ szervezetének a vezetésével. Itt voltak tartalékos tisztek, lövészek, modellezők, rádió amatőrök. Ezekhez az elfoglaltságokhoz semmilyen vonzalmat nem éreztem, a solymászat, vadászat, házépítés, család mellett szabad odőm se volt, hogy megmozdulásaikon részt vegyek, azt tudtam megígérni, hogy mint egy vállalkozást menedzselni fogom.... Végül az alamizsnából, szakszervezeti támogatásból fenntartott szervezetből az ország második leggazdagabb szervezetét hoztam létre, jól és eredményesen működő szakosztályokkal..., saját busszal, mikró buszokkal, melyet a vállalat dolgozóinak rendelkezésére bocsájtottunk stb És jött a következtetés : jól döntöttünk, hogy minden tiltakozásod ellenére téged bíztunk meg... valahogy így kerültem a katonák közelébe. Minden ünnepélyen ott kellett lennem ahol katonák is jelen voltak, vagy nekem kellett vendéglátóként a vállalat nevében fogadni Őket.                                           Így az a hamis kép terjedt rólam , hogy valami közöm van a katonasaághoz.                   E kis kitérő után térjünk vissza a kitüntetésemhez ! Már szépen folyamatosan ment a termelés amikor kereskedőim azzal álltak elő,  jó lenne elintézni, hogy néhány berendezéssel többet gyárthassunk. Az ötletnek az volt az alapja, hogy a honosítási csúszások miatt többlet alkatrész készletünk volt. Azonban az alkatrész ellátás és a készárú kiszállítás egy kissé bonyolult és nehézkes volt. Minden számot, adatot 3 évre előre államközi munkacsoport értekezleten kellett egyeztetni, mely utána szinte megváltoztathatatlan volt... Megnéztük a feltételeket és 8 ilyen berendezés legyártására tudtuk a feltételeket megteremteni. Itt kezdődött a kálvária. Az anya vállalat üdvözölte ötletünket, hisz plusz árbevételt és jelentős nyereséget jelentett javaslatunk. A minisztérium : ilyen még nem volt ! ők nem ellenzik, de győzzük meg a terv módosításról a "fő megrendelőt".  A Technika külker vállalat, az illetékes külker cég , mivel ilyen még nem volt szintén a fő megrendelő képviselőjéhez irányított. A fő megrendelő képviselője egy hónap mulva jött - más ügyben - Magyarországra tárgyalni. Kereskedő lányaim fél napot várakoztak a szálló halljában, de elcsípték, Ő pozitívan állt az ötlethez, de otthon egyeztetnie kellett a minisztériumokkal és a kinti kooperáló vállalattal...  summa summárum az ötlet zöld utat kapott, már csak le kellett gyártanunk a többlet berendezéseket. Ha jól emlékszem valamennyi prémium keretet is kaptam hozzá. Végül minden tökéletesen sikerült, mindenki ünnepelt, egymást dicsőítették... Egy ilyen fogadáson, ahol az összes érintett főnök részt vett tósztokat mondtak dicsérték egymást, felállt  az átvevők magyarországi főnöke és röviden csak annyit mondott : jó-jó eleget dícsérték egymást, de arról meg se emlékeztek aki ezt végre hajtotta. Nagy csönd és pusmogás keletkezett. Kaptam néhány szolíd dicsérő szót.. Eltelt néhány hónap és meghívást kaptam egy államközi megbeszélésre, ekkor derült ki, hogy a Szovjetúnió magyarországi nagykövete és erre az alkalomra ide utazott minisztere azért hívott meg, hogy egy díszes társaság előtt átadja a "Fegyverbarátságért" érdemérmet, melyet a Birodalom miniszterelnöke és honvédelmi minisztere írt alá.  Ők nem tudták hogy először adnak ilyen kitüntetést egy civilnek.

A témához tartozik, hogy ezzel semmilyen pénz nem járt ! Később egyik tolmácsomtól, egy nyugalmazott ezredestől tudtam meg, hogy utazásaimnál VIP kiszolgálást vehettem volna igénybe és a birodalom nagy városaiban lévő VIP boltokba vásárolhattam volna kedvezményesen... Ő is mondta: nem vagyok elég élelmes !

 

"CSEMPÉSZÉS" MIATT MAJDNEM SZIBÉRIÁBAN KÖTÖTTEM KI.

MMár folyamtos volt a termelés. A technológiai problémákat sikerült megoldani, berendezéseink minden előírásnak megfeleltek. A megfelelő kapacitás biztosítása érdekében felépítettük a hatvani , több mint 100 fős üzemet.. Szóval úgy nézett ki életemnek egy "nyugodtabb" időszaka következik.... Valhol a 3. negyed végénél járhattunk, amikor "kedves munkatársaim" inoman tudtomra adták, hogy nem tudjuk megcsinálni az éves tervet ugye aminek igen sok negatív következménye lehet... Arról volt szó, hogy a programhoz sok alkatrész hiányzott. A gyártás az anyaggazdálkodókra, ők az anyagbeszerzőkr és mindenki a másikra mutogatott, hogy miért nincs elég anyag. Mivel speciális és már vizsgálatokkal bizonyítottan jó alkaatrészek kellettek arról szó se lehetett, hogy valamilyen alternatív forrásól szerezzük be. Az anyagbiztosítás normális menete az volt, hogy 3, azaz három évvel a gyártás megkezdése előtt a TECHNIKA külker vállalaton keresztül kellett megrendelni a kooperáló partnertől, Az egyeztetett mennyiségeket ÁLLAMKÖZI MUNKACSOPORT ÉRTEKEZKLET hagyta jóvá tételesen... Egy-egy ilyen értekezlet általában  negyedévenként volt.

Mikor felmértem a helyzetett tájékoztattam a főnökömet, nem volt elragadtatva. "Te vagy a profilgazda old meg"...  A hiányjegszék összeállítása után azonnal megszerveztem utunkat a kooperálló vállalathoz. (fogadókészség biztosítása, repülő, szállás gépkocsi biztosítása a reptérről a 800 km-re lévő gyárhoz és így tovább)

Most is , mint mindig szívesen fogadtak, a következő évi egyeztetéseken hamar túl lettünk. Partnereinken látszott, hogy megkönnyebbültek, hogy ilyen gyorsan és eredményesen megbesszéltük teendőinket. Ekkor adtam elő rendkívüli jövetelünk célját és átadtam azt a jegyzéket amelyben felsoroltuk milyen anyagokért jöttünk, csak lassan esett le nekik a tantusz, hogy mi év vége felé programon előzetes egyeztetésen kívül szeretnénk egy csomó alkatrészt magunkkal vinni. Végül mindenki megindult végignézték a raktári készleteket, a gyártásban lévő alkatrész mennyiséget. Ennek az lett a konklúziója, ha ők ezeket az alkatrészeket nekünk oda adják, nem tudják teljesíteni az éves tervüket.... Ebben a kérdésben csak a vezér Sztyepán Vaganovics Terzián dönthet. Róla tudni kell, hogy igen nagy tudású, nagy tekintélyű örmény származású ember volt. Mindenki által elismerten jől vezette a reá bízott 120 000 fős közép-vállalatot. Terzián azonban Moszkvában tárgyalt a Főmegrendelővel. Én jó viszonyban voltam Vele felajánlottam hogy felhivatom Moszkvában.... A vezér titkársága igen készséges volt. Hmarosan el is értük. elmontam Neki, hogy kérésenk ügyében csaak Ő dönthet. (beosztottai fel se merték vetni kérésünket) Summa- szummárum közölte, hogy péteken, ha a reptérről azonnal a gyárba jön 4 órára érkezik. Biztosítottam róla, hogy mi megvárjuk...

Amint megérkezett egyenesen a tárgyalóba jött, mi előadtuk kérésünket, Ő sorra kérdezte embereit akik megerősítették, hogy csak a gyártásból elvéve tudják biztosítani a kért alkatrészeket... Mindenki várta a főnök döntését a légy zümmögését is hallani lehetett volna. Terziánon is látszott, keresi a megoldást. Míg koncentrált arcvonásai is megváltoztak.. a zsebéből előkerült egy pillangó kés és azzal kezdte tisztogatni körmeit.. eltelt sok, sok perc. Egyszer csak letette a kést, arcvonásai vissza változtak és kiadta az utasítást : reggelre az összes kért alkatrészt becsomagolva hozzák a tárgylóba. Ezután az egyes anyag eszerzőknek kiadta, hogy ki utazik azonnal Karéliába, Szibériába, Kazahsztánba a beszállító partnerekhez. Mivel ismerte az ottani embereket is, kiadta azt is, hogy hova kinek milyen ajándékot vigyenek.

Másnap egy bőrőndöt tömtünk tele a becsomagolt alkatrészekkel. Terziánnak csak az volt a kérése írjunk egy papírt, hogy én ezt az anyagot tőle hivatalosanátvettem. Ja és megigértem, hogy a következő AMCS értekezleten intézkedni fogok a kifizetéséről.  

Ahogy becsomagoltunk gyorsan elvittek a kijevi reptérre, ahol éppen időben elértük  repülőgépet. Ez igen fontos volt, mert új repülő jegyet és szállást szerezni akkor nem volt egyszerű dolog. A vámon szerencsém volt, a vámos kissé hümmögve de elfogadta a Terzánnal - céges papírra irt - átvételi elismervényt. Pesten már egyszerűbb volt vártak, hogy a hivatalos vámolást elkerülhessem.

Hétfőn azonnal tájékoztattam a minisztériumot is a sikeres anyagbeszerzési akciómról.. némi hallgatás után igen kemény fejmosást kaptam, hisz, ha a vámon Kijevben fenn akadtam volna - speciális alkatrészek csempészése miatt - Szibériából ők se tudtak volna haza hozni.. (Persze elmondták azt is, hogy ennek az akciónak mi lett volna a hivatalos menetrendje : irány Moszkva - kereskedelmi kirendeltség, átcsomagolás, követség , átkötés, lepecsételés.. és még ki tudja mi és ez még egy hete elvett volna az amúgy is szűkös gyártási időböl)

Életemnek ebből az dőszakából egy kötetre való esetet, élményt tudnék leírni, de kell a hely sorsom változatos alakulásának más eseményeire is.

 

 

 

  

folyt köv.

 

 

 

Oldal: KÁDÁR A SZŐNYEG SZÉLÉN
Pozsonytól Budapestig, utcagyerekből vezérigazgató - © 2008 - 2024 - csaladunkrol.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat